
| Városunk történelme Mühldorf a. Inn egy 1.000 éves történelemre pillant vissza. Okmányokban először 935-ben lett megemlítve. VI Heinrich király 1190-ben adományozta III. Adalbert salzburgi érseknek a “burgo suo Muhldorf” jogot, egy sólerakatot alapítani. Évszázadokon keresztül Mühldorf salzburgi fennhatóság alatt maradt, csak 1802-ben lett bajorországhoz csatolva, amikor a bajor választófejedelem az elveszett Raina-területekért más vidékeket kapott. A város folyóátkelési lehetőségével fontos szerepet játszott a salzburgi birtokosoknak. A salzburgi uralomnak egyik fénykora 1514-től 1519-ig Matthäus Lang von Wellenburg kardinális alatt tartott, mert Mühldorf a püspöki fejedelemségeknek volt a székhelye. Bajorországban Mühldorf szerepe mint egy salzburgi enklávé számos és tartós viszályt okozott. Első megemlítése Mühldorfnak mint város “civitas” 1239-ből származik. A címeren egy piros malomkerék ezüst alapon látható. A középkorban a város számos háborús viszálynak volt központja, ezért városfallal vették körül, tornyokkal és kapukkal erősítették meg. A város összesen háromszor, 1285-ben, 1495-ben és 1640-ben lett tűzvész során nagy részben elpusztítva. 1322-ben Dornberg-nél, Mühldorf délkeleti részében a döntő csatát vívták meg a Bajor Lajos és az Ausztriai szép Frigyes között a birodalom koronájáért. Mint az utólsó lovagi csata került a történelemkönyvekbe. Mint kereskedekmi út, az Inn gondoskodott a város jólétéről. A városkép széles városterével, polgári házaival és arkádsoraival tanuskodnak erről. Minek után a XIX században, miután az Innen való hajózás megszünt, Mühldorf a. Inn egy fontos vasúti csomóponttá vált. |
Tovább![]() Szegkovácstorony (Nagelschmiedturm) |
|||||